"I wanna contribute to the chaos / I don’t wanna watch and then complain" (The Front Bottoms)

2017 legjobb társadalomkritikus dalai

2018. január 07. - Kristóf Tarnay

Listámból szándékosan kihagytam Krúbi tényleg zseniális alkotását (helyette beraktam tőle egy másikat), ami a Recorder blog listáján már két alkalommal is szerepelt. Jó szórakozást!

7. MRNK: Vona vs. Orbán - Csicskapárt

A szám részben poénból készült, a leírás szerint nem kíván politikailag állást foglalni, mégis remek látlelet a parlamentarizmus állapotáról. Különben is illik már ezt a műfajt elkezdenie befogadni a mainstreamnek, így mindenképpen helye van listám hatodik helyén.

6. WNTS - Mészáros Lőrinc

Az állami tévéről írt dalukat vélhetően sokan ismerik. De az már két éve volt! Azóta a félig a sajnos azóta megszűnt Kozmosz tagjaiból álló formáció kiadott egy teljes albumot, koncerteznek, és idén is előrukkoltak egy új számmal. Szóval tekerd fel csutkára, ha még nincs meg!

5. G Ras - A Lázadás Éve

Listám egyetlen olyan szereplője, aki maga is politikai szereplő, hiszen az aktív ligetvédő Komáromy Gergelyről van szó. Zenéje a hozzá készült, tüntetéseken forgatott klippel remek, tele van utalásokkal, na meg persze a régi Orbán is belefért. 

4. Krúbi - Fogyassz Kábítószert Minden Nap

Ahogy ígértem. A rapper tényleg zseniális. Most, hogy a lista készítése közben meghallgattam újra, volt olyan utalás, amely csak most esett le, szóval azon számok egyre ritkább táborát gazdagítja, melyet nyugodtan meg lehet sokszor hallgatni.

3. Luke Benz - Abszurdisztán

A feltörekvő rapper dala szintén az a kategória, amelyet nem csak lehet, hanem érdemes is meghallgatni, hogy minden utalást érthessen az ember. Zseniális társadalomkritika, nem szájbarágós, és tele van olyan idézgethető szószerkezetekkel, mint "újabb négy év, nem baj, elrepül a fiatalokkal együtt...".

2. Egyetlen: Magyar idők

Szintén a Kozmosz volt tagjainak is van szerepe a formációban, a mikor nyáron kiderült, hogy a helyi lapot, amelynél gyakornok lettem volna felvásárolta Andy Vajna, nagyjából harmincszor hallgattam meg, szóval nagyjából olyan volt nekem a politikai trauma feldolgozásához, mint egy jó szakítós zene. Amúgy meg trauma nélkül is kiváló, ha bárki olvassa ezt a cikket az együttes környezetéből: könyörgöm, töltsétek föl végre Spotify-ra is!

1. Bëlga - Rendszerváltás 1989

Az egész album annyira remek lett, hogy amikor kijött, úgy éreztem, hogy minden szám kiadása közt egy-egy hét szünetet kellett volna tartani, hogy addig csak azt az egyet hallgathassam, mert annyira jók, hogy amikor kidobta a Spotify az összeset, elvesztem a bőség zavarában. Erről mindenképp külön cikket is érdemes lesz írni, szerintem a Majd megszokod volt utoljára ennyire erős album, mint a mostani, gyakorlatilag minden pillanata slágergyanús.

A bejegyzés trackback címe:

https://fegyvertelen.blog.hu/api/trackback/id/tr3813555457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HofEE 2018.01.07. 20:24:42

Ezek közül egyik sem társadalomkritikus ellenben mindegyik kormányellenes.

Duplaxiii 2018.01.08. 02:15:38

Érdekes kis összeállítás, de a belgán kívül kik ezek?
PeCsa, Prosectura, Bródy... A rengeteg külföldi, élükön Roger Waters-szel.
De idevehetjük Ágnes Beteg a Föld-jét is.
Persze, ha a társadalomkritika a lényeg és nem pár általad ismert ellenzéki említése.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.01.08. 06:57:56

Többnyire szimpla ballib trágárkodás, nulla társadalomkritikával.