Beszéljünk egy kicsit az Origóról! Pardon, az Origo lassan három éve halott, szóval az azóta azonos néven a helyén futó valamiről (nekem így szerepel a könyvjelzőim közt), ami ugye először csak olyan tetszhalott volt a "nem politikai" alapú vezetőcsere, majd abszolút nyomás nélküli eladás után, majd szépen lassan egyre direktebb módon kezdte nyomni a NER kampányüzeneteit, míg nem eljutott oda, hogy GFG állandó rovatával már tényleg leplezetlenül a saját táborukhoz szólnak, némiképp elfeledve, hogy ez nem a Magyar Idők Online, hanem Magyarország méréstől függően első/második legolvasottabb hírportálja.
Ugyanakkor ennek ellenére az olvasottsága jelentősen nem esett vissza, látszólag az embereknek mindegy, hogy egy portál miniszterek közpénzszórásai után oknyomoz, vagy éppen egyenesen a propagandaminisztériumból kopipészteli ki az aktuális kampányüzenetet. (Ez a Heti Válasz friss számának sajtóról szóló cikkéből jól látszik, amelyet a sajtó nagy része szemlézett, viszont az abban lévő táblázatokat nem, pedig most az abban lévő számok lennének érdekesek.) Azonban néhány tényezőt érdemes figyelembe venni. Egyrészt hogy az Origónak sokkal kisebb a címlapos elérése független vetélytársánál, az Indexnél. A forgalom jelentős része a közösségi médiából és hírgyűjtő oldalakról származik. Például az egykoron Soros kebléből megszülető, mára már kissé elavult, de itthon még erősen magát tartó levelezőrendszer, a Freemail kiléptető oldaláról. A másik pedig hogy gyakran kimutatják: a közösségi médiában ha linkekre klikkelve cikkeket olvasunk, annak általában csak a tartalmára emlékszünk, arra nem, hol olvastuk.
Fotó: Index.hu
Bár konkrét adatom nincs rá, véleményem szerint ha végeznénk ezzel kapcsolatos felméréseket, az egyértelműen azt adná ki, hogy ennek az Origo-forgalomnak a nagy részét a nem politikai tartalmú cikkek adják, és a politikaiakra, tehát a propagandára is elsősorban az ott lévő linkeken keresztül jut el a felhasználó. Mondom, ez csak feltételezés, meg kéne mérni. (Mondjuk nem lesz könnyű amikor pl. a kormányközeli print lapoknak a példányszámát sem auditálják.) Az Origo ugyanis megtartva eredeti jellegéből valamicskét ilyeneket is tartalmaz, sőt, nagyrészt ilyenekt tartalmaz, ebben különbözik mondjuk a Magyar Idők Online-tól, amit ugyanúgy csak a politikafüggő ínyencek fogyasztanak, mint az MNO-t vagy a Népszava Online-t.
Az Origo ellenben, bár ugyanúgy pártlap, egy olyan pártlap, mely egyéb cikkeket is tartalmaz. Mondhatni a Fidesz-hírlevél mellékletként tartalmaz gasztro-rovatot, iPhone-tesztet, filmajánlót (már amikor), és nap lányát is a blog szekcióban. Ne legyünk elfogultak, az iPhone-teszt nem lesz fideszes, ezek ugyanolyan valid tartalmak a maguk műfajában, de nem szabad elfeljteni, hogy ez csak kísérője valami keserűbb, átadandó lényegnek.
Az egész tehát úgy működik, mint egy közepesen acetonos vodka, amit bekevertek egy jó nagy adag narancslével.
Ahogy egyre erősebb és rosszabb ízű az ital, egyre nagyobb mennyiségben kell hozzáadni a naracslevet, végső soron mennyiségben a naracslé lesz valószínűleg többségben. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az egész művelet célja végsősoron mégis a vodka szervezetbe juttatása. Ami után ne lepődjünk meg az ismert hatásokon.