Sokféle számadatot szoktunk hallani hazánk világnézeti összetételéről. Van, aki kerek-perec kijelenti, keresztény ország vagyunk, van, aki szerint az ország többsége ateista, van, aki szerint ez csak a fiatalokra igaz. Ha kicsit utánakeresünk, azonban az jön ki, ez a terület nincs is olyan jól felmérve, és a kérdés nem is olyan egyszerű.

A probléma ugyanis ott gyökeredzik, hogy odáig viszonylag könnyű jól használható adatokat találni az ország világnézeti hovatartozásairól, amíg vallásos emberekről beszélünk, akik egy egyház tanítása szerint gyakorolják a hitüket. A 2011-es népszámlálás önbevallásos adatai szerint idehaza él 37,15% római katolikus, 11,61% református, 2,16% evangélikus, és így tovább. A dolog onnantól kezd bonyolódni, ha képbe kerülnek a kérdésre nem válaszolók, a felekezeten kívüli hívők, az ateisták, azok, akik egyszerűen beírják, hogy „keresztény”, és akkor még nem is beszéltünk az agnosztikusokról és hasonló finomságokról.

Ateista-e, aki nem hisz istenben?

Módszertanilag nem feltétlen, gyakorlatilag valószínűleg igen. Ezek alapján támpontot adhat a Pew Research 2015-ös kutatása. Ez a dokumentum külön említi azt, aki magát ateistának vallotta, és aki azt mondta, nem hisz istenben. Ha elfogadjuk, hogy az a kettő lényegében ugyanaz, akkor 35% az arány (5 és 30). Nyilván azóta változott, és nőtt az ’ateizmus’ mint fogalom elterjedtsége, így a transzcendenciahittel nem rendelkezők is könnyebben használják ezt önmaguk azonosítására. Az agnoszticizmussal sajnos ez az anyag sem foglalkozik, és akkor olyasmit már végképp ne akarjunk számon kérni, mint a teizmus-ateizmus skálás fokozatai.

A fent említett 2011-es népszámlálás adatai közt mindösszesen annyi szerepel, hogy a lakosság 18,18% nem tartozik egyik felekezethez sem, ami minden bizonnyal magában foglalja az antiklerikális hívőket is, azaz aki vallásos a maga módján. Még ennél is kevésbé hagyatkozhatunk az utolsó, „nincs válasz” kategóriába, hiszen sokak alapból úgy kapják meg az ívet a kérdezőbiztostól, hogy azt a részét nem is muszáj kitölteni.

Akkor csak a fiatalok ateisták?

Ezt pedig egy idén márciusi kutatásra hivatkozva szeretik sokan állítani – ízlés szerint a vallások és/vagy a nemzet és a valaha létezett erkölcsök kihalását vizionálva ezzel. Ezt a londoni St Mary’s University teológia professzora publikálta, és – lévén, hogy katolikus egyetemről vagyon szó – hivatalból meg is riadt a kapott eredményektől. Ezen kutatás szerint Magyarország a hatodik legkevésbé vallásos fiatalokkal rendelkező ország - a semmilyen felekezethez nem tartozó fiatal felnőttek aránya 67 százalék.

Ugyanakkor ezzel a kutatással megint az a probléma, hogy egyszerűen a felekezeteken kívülieket méri, így jelentős részben nem az ateistákat – akiket saját szakmaiságához képest érthetetlenül magyarázott „istentagadóként” az Euronews hírportálja (nem tudom tagadni azt, akiben nem hiszek, ez egy elfogult, teista megközelítésű terminológia). Ezen adatból tehát még mindig nem kerültünk közelebb az ateisták arányának meghatározásához, de legalább láttuk, ahogy a nemzethalált, és iszlám térhódítást vizionáló közszereplőt megint hülyét csináltak magukból, amikor erre az adatra hivatkoztak – rosszul.

Így összességében tehát be kell érnünk a Pew Research egészen friss 5+30 százalákos, alapvetően reálisnak kinéző adatával. A különböző keresztény felekezetekhez tartozók száma valóban csökken egyébként – részben azonban a felekezeten kívüliek javára is, hiszen ez a szám tíz év alatt négy százalékkal emelkedett.