Egyfelől örömteli, hogy az egész országban annyira jó a közbiztonság, hogy ennyi rendőrt tudtak kivezényelni, hogy pár száz tüntetőt vagy éppen egy dolgozó újságírót vegzáljanak. Kicsit több mint egy héttel a ferencvárosi, nyílt utcán elkövetett gyilkosság után láthatóan erre van erőforrása a rendőrségnek. Ahogyan arra is, hogy növényeket üldözzenek emberek padlásán vagy helyeket zárassanak be zavaros és sok sebből vérző indoklással azért, mert emberek előtte, közterületen sorban álltak.
Csak a prioritások, ugyebár.
A másik, hogy az egyébként eléggé joggal tiltakozók ha egymástól távol állnak, akkor is már irreális bírságokra számíthatnak. Ezzel szemben a felületes korlátozó intézkedések miatt minden nap háromnegyed hétkor a nagyobb üzletek kasszasorainál olyan tömeg alakul ki, mint ha minden nap black friday lenne.
Örömteli, hogy így nem terjed a vírus, biztosan nem kell átgondolni, hogy a hét órás zárás nem árt-e többet csak járványügyileg, mint használ. Biztos nem kell megfontolni, miért leginkább a fiatal felnőtteket érintik a korlátozások, miért nem merték az idősávot másodjára úgy bevezetni, hogy a nyugdíjasok csak akkor vásárolhassanak, mikor amennyire én tudom, még mindig ők a veszélyeztetett korosztály.
Szóval a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának korlátozása során sem csúszott bele az államhatalom a totális aránytalanságba és nem lett indokolatlanul korlátozva egy ilyen alapjog. Ennek is fölöttébb lehet örülni…
A cikk eredetileg a korábban használt Medium felületemen jelent meg, mivel nem az összes írásomat hoztam át, tekintsd meg itt!
